Édesapja, id. Vágó Pál 1776-ban vette feleségül Csathó Zsuzsannát. Nyolc gyermekük közül az első, a majdani csurgói tanár valószínű, 1777-ben született Hajdunánásun vagy Debrecenben. A siklósi református anyakönyv szerint: Mesterek. 1798. Hivatott ki Szent Ekklesiánktól Debreczenből Vághó Pál, Nánási születés. Ez négy esztendőket ditsérettel kitöltvén az Ekklának szép Tanubizonyság Levelével Akadémiákra indult tőünk, Jénából vissza jővén lett Csurgón Professzor.” Beck Gergely szerint 1790-1816 között Szennán volt lelkipásztor, közben csurgói tanár. Az első évszám biztosan hibás, hiszen akkor még csak 13 éves volt. A gimnázium levéltárában őrzött Márton Istvánhoz címzett Festetics György levélben az olvasható, hogy „Subrectornak a’ Collegiumba Vágho Pál Uram a1 V. Tractus által meg hivattatván ki neveztetett.” Tehát már 1803-ban Csurgóra került másod professzornak. Csurgón 1806-ban Sipos Sámuelt követte rektorprofesszorként az iskola élén. Az 1806/1807-es tanévben Körmendy Sándor, az 1807/1808-asban Benedek József, az 1808/1809-esben Verbay István a másodprofesszor, a szubrektor. Vágó szorgalmas, rendes munkása volt a nevelés ügyének. Igaz szívvel munkálkodott az iskola jövőjén. 1807-ből való levelében arról panaszkodott, hogy miután Sipos Sámuel távozása után az egész iskolavezetés a nyakába szakadt, és a Methodus Docendi (tanítási módszer) későn jutott el hozzá. Fél attól, hogy a siklósi, épülőfélben levő iskola, ahová hasztalan várták őt professzornak, veszedelmet fog jelenteni a csurgói gimnázium számára, „mert aligha bé nem dugja a baranyai forrást.” 1832-ben Kadarkútra került tanítónak, és itt is halt meg 1837-ben. (Dr. H.J.)