Csurgón született több generációs szabó iparos családból. Szülei a község megbecsült polgárai voltak, a fasizmus áldozatai lettek. Elemi iskolai tanulmányait Csurgón végezte, majd a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanulója lett. 1939-ben érettségizett. Kiricsi Jenő szabómesternél szerzett segédlevelet. Szakmai pályáját Budapesten kezdte. A háború után a fővárosban dolgozott, majd visszaköltözött szülőföldjére. 1951-ig önálló iparosként dolgozott. 1951. május 31-én huszonnégy kisiparos társával együtt megalapították a csurgói Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezetet, a 1953-ban felvette a Napsugár nevet. Elsőként a férfiszabó részleg kezdte meg munkáját, majd a cipész-részleg, három fodrászüzlet és a női szabó- részleg is működött. 1952-től már exportra is termeltek. A termelés bővülésével szükségessé vált az új üzemház megvalósítása. Megvásárolták A Széchenyi téri telephelyet, 1957-ben megkezdték az építkezést, 1958-ban pedig elindulhatott a szalagszerű termelés. A vasipari részleg kialakítása is ebben az évben kezdődött. 1970-ben megvalósult a szolgáltatóház építése. A vasipari részleg galvanizáló sora vásárdíjas termék lett. A termelés növekedésével nőtt a bérmunka is. 1975-ben a foglalkoztatottak száma az 1100 főt meghaladta. 1996 októberében Csurgó Városa Pro Urbe- díjjal tüntette ki. A döntésről még tudott, de néhány héttel később meghalt. Csurgón, a József Attila utcai temetőben helyezték végső nyugalomra. (Dr. H.J.)