Vályi Nagy Ervin

Születési hely
Budapest
Születési dátum
1924
Halálozás helye
Budapest
Halálozás dátuma
1993

1924. november 11-én született Budapesten. Apja a m. kir. honvédség őrnagya volt, anyja gazdálkodó családból származott. 1944-ben elvégezte a Ludovika Akadémiát. Hadnagyként ment a frontra, rövid ideig hadifogságba is került. 1946-ban jelentkezett a Pápai Református Teológiai Akadémiára. 1947/48-ban Strassbourgban Az Egyházak Világtanácsa ösztöndíjasaként teológiát tanult. 1948-tól református lelkész volt Csurgón. Az 1956-os forradalom alatt a Csurgói és a Csurgói Járási Nemzeti Bizottság tagja volt. 1957-ben letartóztatták, két hónapig vizsgálati fogságban tartották, majd Balatonlellére internálták. 1965-ben „Az egyház dialogikus lényege” című disszertációjával szerzett a Bázeli Egyetemen teológiai doktori címet. A dolgozat a Reinhardt Kiadóál „Kirche als Dialog” címen jelent meg német nyelven. Az angol fordítás 1968-ban „Church as Dialog” cím alatt látott napvilágot Philadelphiában. 1965-től 1980-ig a Magyar Református Egyház Felekezettudományi Intézetében lett tudományos munkatárs, majd kutató professzor. 1968-tól 1975-ig Az Egyházak Világtanács „Hit és Egyházszervezet” bizottságának volt a tagja. 1973/74-ben A Mainzi Egyetemen volt vendégprofesszor. 1980-tól 1985-ig A Budapesti Református Teológiai Akadémia Rendszeres Teológiai tanszékének volt a professzora. 1984-ben jelent meg „Nyugati teológiai irányzatok századunkban” című könyve. 1980-tól a Németajkú Református Gyülekezet lelkésze volt. 1993-ban volt a Minden idők Peremén. Válogatott írások című könyvének bemutatója. 1993. december 4-én hunyt el Budapesten. Temetése 13-án volt a Farkasréti temetőben.  (Dr. H.J.)