Terényi Zoltán

Névváltozatok
kollégiumi nevelő, szakfelügyelő
Születési hely
Túrkeve
Születési dátum
1941

Túrkevén született 1941-ben. Édesapja a háború végén orosz fogságba esett, és hadifogoly-táborban halt meg. Az általános iskolát és a gimnáziumot (a Ványai Ambrus Gimnáziumban) szülővárosában végezte. Édesanyja bátyjával együtt a nagyszülei házában nevelte fel őket. A középiskolás időből a diákszínjátszás, Mihály István festőművész rajz- szakkörének különös hangulata és a történelem ’szőtte hálóját’ köréje. 1959-ben érettségizett kitüntetéssel és ősszel a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsész Katán magyar és történelem szakos hallgató lett. Nagy hatással voltak rá Kovács Kálmán (volt csurgói diák), Bán Imre, Barta János, Szabolcsi Miklós, Egri Péter, Tokody Gyula, Orosz István Niederhauser Emil, Kádár Zoltán, Papp István, Nyírkos István, Jakab László előadásai. Kiss Tamás költő-tanár vezető tanára volt. Egyre inkább az irodalmat tekintette „fő” szakának. Ezért is választotta diploma munkája témájául BRódy Sándor drámáit- Barta professzornál. 1964-ben diplomázott. Nősülés előtt volt. Kaposvárom a megyei Művelődési Osztályon csurgói nevelőtanári állást ajánlottak mindkettőjüknek. A fiúkollégiumi nevelőtanári állás mellett óraadóként tanított a gimnáziumban. Munkájában sokat segített Jakab Sándor igazgató közvetlen embersége és példája. 1970-ben kollégiumi szakfelügyelő lett, bejárta a megye kollégiumi hálózatát. 1971-ben elvállalta a 3 évre szóló, „kísérleti jellegű”  - heti 3 napos nevelési szakfelügyeletet. Ezzel szinkronban tanári státuszba is került, és logikát, majd az új tantárgyat a Világnézetünk alapjait tanította. Segítette a diákújság, a Horizont szerkesztőinek is. Közreműködött a Kultúrház rendezvényein is. Író- olvasó találkozókon Takáts Gyula, Bertók László, Baranyi Ferenc beszélgető partnere lehetett. Szerette az iskolai óráit, a tanítást. Örömét lelte benne, és felelősséggel készítette fel osztályait az érettségire. A zajló élet közepette megszülettek leányaik: Edit (1967) és Rita (1969). A gimnázium Nagykönyvtárával Pókos Ferenc ismertette meg, Fülöp József a park értékes értékes biológiai vonatkozásait tárta fel, Horváth Lajos fotóival, dokumentációival, a táj és település önzetlen szeretetével, Virág György könyvtárosi szerepében, Földházi János ötletei megvalósításában segített. 1974 tavaszán az aktuális Diákszínjátszó Napok nyitása előtt szerkesztésében megjelent a Csurgói Kalauz kiadvány. Amikor elhagyta a nyomdát. Már kaposvári lakosok voltak. A csurgói évtized emberi kapcsolatai, a baráti beszélgetések, családi találkozások, a sok igazi emberi élmény máig bennük élnek. Csurgó ’ígézete’ tovább gyűrűző hatása egy művelődéstörténet esszét érlelt benne, amely Változó idők- iskolai hagyományok címmel jelent meg a Somogy 1975/l. számában. Már Csurgón foglalkozott a témával, és A gimnáziumi filozófia oktatás Magyarországon (1883-1943) címmel 1982-ben benyújtotta disszertációját, amelyet 1983-ban az ELTÉ-n megvédett. 1974-ben a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa lett. Az Iskolai Szemle rovatvezetője, 1985-től felelős szerkesztője lett. 1978-ban az új kaposvári kollégium igazgatója lett. 2000-ben a Magyar Millennium tiszteletére térplasztikát tervezett. 2003-ban 25 éves igazgatói tevékenység után ment nyugdíjba.  (Dr.H.J.)