1811-ben a Somogy vármegyei Kisasszondon született. Édesapja, Sarkady István kisasszondi, később dombói református lelkész volt. Édesanyja Kiss Katalin. A gimnáziumi éveket Csurgón végezte. Innen Debrecenbe ment, és ott végezte a hittan tudományokat, majd Bécsben tanulta magasabb színten a teológiát. Egy ideig az Alföldön a Borbély- családnál Tiszaroffon és Nagykárolyban volt nevelő. Nahybajomban Buday Pál esperes mellett segédlelkészkedett. 1836-ban csurgói tanár, igazgató lett. Innen 1840 őszén az egyházmegye első egyházába a szomszéd Allsok- Sarkadra nevezte ki lelkésznek, nagy valószínűséggel jobbágyi családból. Akadémiai végzettségű volt. A magyaron kívül beszélte a latin és a német nyelvet, és valamelyest a franciát. 1831-től 1837-ig volt a csurgói gimnázium rektorprofesszora. A rektorprofesszor hagyományos hatáskörének megfelelően a logikai, költészettani és szónoklattani osztályokat tanította. 1841-ben mint alsoki lelkipásztort nevezték ki az iskola inspektorává (felügyelőjévé), mely feladatot harminc éven át nagy odaadással és tudományos felkészültséggel végezte. Baksay Sándor legkedvesebb csurgói tanára volt a „korábban maga is csurgói tanár, most alsoki pap és iskolainspector; tőlünk egy negyedórányira eső lakhelyéről állandó ellenőre s idején helyrehozója egyik- másik tanár gyarlóságainak, hirtelenkedéseinek vagy bűneinek. Egyszerű háztartásában példás rend, takarékosság, okos és meggondolt jótékonyság; otthhonos a tudomány minden ágában, tömérdek ismeret, nagy életbölcsesség, csodálatos közlő tehetség, a legkószább elmét lebilincselő nyugalmas előadás, fáradhatatlanság a tanításban. Szinte szeretném ráfogni Fénélonra, hogy Mentor alakját őróla másolta… Megengedte egy délután, hogy hazakísérjük a gyönyörű rétségen. Egy út alatt szépen megértettük tőle Linné rendszerét. Következő napon négy arany pályadíjat tűzött ki annak, aki a természethistóriában legnagyobb jártasságot mutat be examenre. A négy aranyra verseny keletkezett. Raff és Pethe kézről- kézre jártak, Diószeginek kelete lett, a gombostű a boltokban elfogyott, minden bogár nyársra került, itatóspapiros, ami a városban volt, mind felment növényszárításra, szakadékok és mélységek felbolygatva a nymphaeák és vízibornyúk miatt.” Egész életét az intézmény felvirágoztatásának szentelte. Hetenként fel szokott járni gyalog a félórányira fekvő Alsokból a jól ismert fekete öltönyben és félmagas tetejű kalapban. A félévi és év végi közvizsgálatokat végig hallgatta ezer kérdést feltéve. Szeretett részt venni a tanulók szórakozásaiban is. Május elsején kimentek az alsoki, néha a csurgói erdőre. Ő mindig ott volt. Ha hideg volt az idő, 3-4 helyen nagy tüzeket raktak. Megkezdődött a lelki mulatság. Sarkady Károly elkezdte az adomáit, történeti visszaemlékezéseit, a többi tanár folytatta. Kellemes időben versenyfutást rendeztek, labdáztak. 1842 óta alig szünetelt a majális. Ha a tanárok közül valaki hiányzott, ő járt be gyalog minden díj nélkül előadni. 2-3 hétig előadni1848. május 28-án Geöböl Dániel oskolamesterrel együtt beállt nemzetőrnek. Amikor 1849-ben megjelent a császári tanterv, az iskolát az algimnáziummá való visszaminősítés veszélye fenyegette. Ő szerezte meg az Entwurf (A középfokú oktatás rendjét újjászervező osztrák tanügyi szabályzat) egyetlen Somogyban őrzött példányát. Sikerült kiharcolnia a gimnázium elismerését, majd főgimnáziummá fejlesztését. Baksay Sándor református püspököt, írót az Iliász és Odüsszeia magyar fordítóját ő indította el a fordítói pályán. 1884-ben május elején, több, mint 40 éves itteni szolgálat után Alsokban halt meg. A csurgói Sarkadi temetőben helyezték örök nyugalomra, feleségével, Nagy Juliannával (1818-1906) egy sírboltba. (Dr.H.J.)