1771-ben született a Somogy megyei Ötvöskónyiban. Édesapja Császári Lósi József református lelkész Ötvöskónyiban 1768-tól 1779-ig, Nagydobszán 1779-től 1780-ig, Nemeskisfaludon 1895-től 1898-ig szolgált. Édesanyja Szentgyörgyi Kompa Rákhel. A gimnázium alsó osztályait a kecskeméti református gimnáziumban, a felső osztályokat a Debreceni Kollégiumban végezte. Az ifjú gróf Varrensleben Károllyal németországi akadémiára ment. A jénai egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. 1799 elején a Belső Somogyi Református Egyházmegye felkérte a csurgói gimnázium tanári állására. Május 20-án még Jénából írt válaszlevelében. Jelezte, hogy még meg kell védenie doktori disszertációját, és pedagógiai intézeteket kíván meglátogatni. Ekkor kérték fel május 24-én a Nagybajomban időző Csokonai Vitéz Mihályt, hogy a professzor megérkezéséig vállalja el a tanítást. Császári egymás után írta leveleit. Ezekben az iskola felfejlesztését ígérte. A filozófiai doktori cím megszerzése után hazaindult. Bécsbe, majd Pozsonyba vezetett az útja. 1800. február 21-én kezdte meg csurgói tevékenységét. Ünnepélyes beiktatása a március 19-i ünnepi közgyűlésen volt. Fennmaradt a tantervi tervezete. A tanítás 8-tól 12-ig, délután 2-től 6 óráig tartott. Mind a nyolc évfolyamon tanított. Kedvenc tantárgya volt a latin nyelv, a görög klasszikusok, a német nyelv, a természetrajz, a természettan, a pszichológia, a logika, a matematika, a keresztyén teológia és erkölcstan, a természet és a közjog. A vallást, a görög nyelvet, a számtant, a magyar nyelvet, a rajzot, a német nyelvet a szubrektorok tanították. 1800 februárjában Márton Gábor szubrektort választották meg mellé, aki a papi és tanári állását együtt látta el. Hamar ellentétek keletkeztek közöttük, amelynek oka az irigység és féltékenység volt. Kölcsönösen elmarták Csurgóról egymást. 1800 tavaszán Kecskemétre hívták tanítani. Élete itt teljesebbé vált. Ekkor jelentek meg önálló munkái. 1810-ben Fülöpszállásra költözött. Itt később alesperes lett. 1823-ban halt meg. Gyermekei közül Zsuzsánna Csurgón született 1803-ban, Imre és Pál Kecskeméten 1806-ban, illetve 1808-ban. Fülölszálláson is született egy lányuk, aki 1835-ben Bán János dunaszentgyörgyi református lelkész neje lett. A csurgói gimnázium évkönyvében 1899-ben azt írta: „Ennek fia Dr. Bán János birtokos Dunaszentgyörgyön ma is él.”