Papp Imre

Névváltozatok
általános iskolai tanár, igazgatóhelyettes
Születési hely
Porrogszentpál
Születési dátum
1933
Halálozás helye
Csurgó
Halálozás dátuma
2000

A Somogy vármegyei Porrogszenpál községben született 1933-ban. 3 éves korában került a család Csurgóra. A polgári iskola elvégzése után Budapesten az I. István Közgazdasági Szakiskolába járt, majd ott érettségizett. Könyvelői, tervezői és statisztikai képrsítést szerzett. A Budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán szerzett 1955-ben földrajz-rajz szakos általános iskolai tanári oklevelet. 1954-től 1958-ig Püspökladányban tanított. Hamarosan rajz munkaközösség vezető, majd járási szakfelügyelő lett. 1954-ben kötött házasságot a vele együtt tanuló, majd tanító Piszár Magdolnával. Két gyermekük született, Zoltán 1956-ban, Imre 1961-ben. 1958-ban hazajött Csurgóra. Az akkori I. számú Általános Iskola tanáraként úttörő csapatvezető volt 3 évig, két szakaszban összesen 11 évig volt igazgatóhelyettes. Gyűjteni kezdte tanítványaival a rajzszertár számára a népi használati tárgyakat. A gyűjtemény hamarosan túlnőtt a rajzszertári kereteken. Az iskola folyosóján a kanizsai Thuri György Múzeumban kiselejtezett tárlókban kis gyűjtemény alakult ki. Nagy segítségére volt Dr. Kerecsényi Edit, a múzeum igazgatója. 1974-ben Dr. Bakay Kornél kaposvári múzeumigazgató segítségével az összegyűjtött, kb. 2000 darabos anyaggal a mai Városháza épületében az út másik oldalára átköltözött gyógyszertár helyén megnyílt a Csurgói Helytörténeti Gyűjtemény. Később az anyag további gyarapodás, de mostoha raktározási körülmények után is eljutott végcéljához, a Városi Múzeum megnyitásához. Papp Imre évtizedeken át volt a csurgói járás honismereti szakkörének referense. Igazgatóhelyettesi munkájáról egészségi állapotának gyengülése miatt mondott le. A napközi otthonba kérte magát. E területet sem tekintette másodrendű munkának. 1985-ben megállapították, hogy parkinzon kórja van. Ugyanekkor epeműtétet hajtottak végre rajta. Állapota egyre romlott, 53 éves korában rokkant nyugdíjas lett. Nagy lendülettel dolgozott, de ereje egyre fogyott. Feleségével együtt kedvelt időtöltésével, a festészettel foglalkozott. Hosszú időket töltöttek Zala megyei szőlőhegyi házukban. 23 évig volt nagyközségi tanácstag.  Pedagógiai munkájának elismeréseként 1970-ben „Miniszteri dicséretet”, 1975-ben „Az Oktatásügy Kiváló dolgozója” kitüntetést kapta. Csurgó Város Képviselő- testülete 1999-ben, a várossá nyilvánítás 10. évfordulóján Pro Urbe kitüntetésben részesítette. 2000 januárjában meghalt. Csurgón a központi temetőben van eltemetve. (Dr. H.J.)