Pemfflinger Katalin
A megmagyarosodott Pemfflinger család a XVI. század elején élte virágkorát. Pemfflinger Márk apja budai bíró volt. Több levelet váltott II. Lajos király özvegyével, Mária királynéval. Kata leánya gyakran megfordult az ő udvarában. Országos eseményvolt, amikor a daliás Török Bálint a „királyi hölgyet” oltárhoz vezette. Házasságuk boldog volt. A feleség férjét tartotta „egyetlen egy lelke életének”. Tinódi Lantos Sebestyén az ő szolgálatában énekelte meg vitézi tetteit. Fogékonyak voltak a reformáció eszméi iránt. Melius Juhász barátság fűzte Török Bálinthoz. Kata asszony a lutheránus vallást követte. Szerémi György történetíró lutheránus oroszlánnak nevezte. Csurgón népszerű volt Török Bálint, „kinek ékes vala háza jó feleségével és két szép gyermekével.” Kata asszony méltán híressé vált csurgói kertjében futkoshattak a gyermekek. Buda 1541-ben csellel történt elfoglalása után, amelynek során Török Bálint is fogságba esett, Katalin asszony még a török nyári hadjárata előtt elhagyta Szigetvárt, Csurgóra költözött, de a mai major és Nagymarton közötti kertjében, amelyet a kortársak Magyarország legszebb virágoskertjének tartottak, sem talált vigasztalást.1542 október 13-án Csurgóról írt Nádasdy Tamásnak: „A hatalmas Isten adja, hogy minden téren győzelmet arathassunk a törökön: Ezért imádkozzunk mi állandóan!” Pemfflinger Katalin 1543-ban csupán Nádasdy Tamásnak hat levelet küldött, négyet Csurgóról, kettőt Szigliget várából. 1543-ban egy ágostonrendi szerzetes érkezett Katalin asszony csurgói udvarába. Franciaországba, a királyhoz készült. A feleség negyven aranyat és jó lovat adott neki, hogy a francia királynak előadja kérését, legyen kezes a rab Török Bálintért. A Szultán nem engedte értékes foglyát, 1550-ben Konstantinápolyban meghalt. Katalin asszony is hamar követte urát. Tinódi Lantos Sebestyén 1553-ban Katalin asszonyról is megemlékezett:
Nem élhete asszony sokat ez világban
Urán való szertelen bánatjában
Ő meghala Debreczen városában
Az két fia marada árvaságban.